Mindig is látni akartam a tengert...
Most, hogy a kikötő mellett, néhány centiméterre a szemem előtt kövek közt hullámzik a víz, megrészegültem. Mindig is irigyeltem, akik a tengerre jártak nyaralni, szinte személyes ellenségemnek éreztem őket, mert valami olyasmit láttak, amit én csak filmeken vagy képeken. 26 évesen láttam először a tengert és akkor úgy éreztem magam, mint egy 10 éves. Gyermeki örömmel vetettem bele magam a hűvös hullámok közé és úsztam, úsztam, csak úsztam a kifulladásig. Mikor megálltam pihenni a part már jó messze volt és a zajok is csak halkan szűrődtek a partról. Egyedül voltam, teljesen egyedül, távol mindentől... Úgy éreztem, mintha valahova visszatértem volna.
0 Comments
|
AuthorSzéll Károly Archives
August 2023
Categories |