Német fényképezőgépek
Contax D
A második világháború után a híres német fotóipar is romokban hevert, ráadásul az ország kettészakítása is bonyolult helyzetet eredményezett a fotóipar újbóli fellendüléséhez. A szovjet megszállás alá kerülő NDK-ban az 1950-es évek elejétől Drezdában és Jénában a Zeiss gyár is újrakezdte a működését. Csak megjegyzésképpen: a német fényképezőgépgyárakat háború végén a szovjet csapatok leszerelték és a Szovjetunióban így a különböző korábbi híres német fényképezőgépek (Leica, Zeiss, Contax, Exakta stb..) reinkarnálódtak az új szovjet fényképezőgép márkákban, mint például Zorkíj, Kijev, Fed.
A Zeiss gyár is újjáépült és megkezdődött a termelés az ötvenes évek elején. Ezeknek az időknek volt az egyik híres tükörreflexes gépe a Contax D. Az első kísérleti példányok 1949-ben készültek el, majd hosszú ideig gyártották, mert népszerűvé vált az egyszerű kezelhetősége, megbízhatósága és a tűéles és fényerős Zeiss Biotar (1:2 50mm) objektív miatt. Ezek a gépek vászonredőnyzárral voltak ellátva és a legrövidebb záridő 1/500 s volt. Ez abban az időben nagyon jónak számított. Pentaprizmás keresővel volt ellátva, a keresőkép csak felhúzáskor volt látható, mert a zárszerkezettel felhúzásával egyszerre történt a tükör alaphelyzetbe történő visszaállítása is.
Ezek a gépek ma is működnek, ha vigyáztak rá, mert csak mechanikai alkatrészekből áll, nincsen benne semmilyen elektronika. Változatlan formában 1960-ig gyártották, amikor már korszerűbb fényképezőgépekkel állt elő a német fotóipar is.
A Zeiss gyár is újjáépült és megkezdődött a termelés az ötvenes évek elején. Ezeknek az időknek volt az egyik híres tükörreflexes gépe a Contax D. Az első kísérleti példányok 1949-ben készültek el, majd hosszú ideig gyártották, mert népszerűvé vált az egyszerű kezelhetősége, megbízhatósága és a tűéles és fényerős Zeiss Biotar (1:2 50mm) objektív miatt. Ezek a gépek vászonredőnyzárral voltak ellátva és a legrövidebb záridő 1/500 s volt. Ez abban az időben nagyon jónak számított. Pentaprizmás keresővel volt ellátva, a keresőkép csak felhúzáskor volt látható, mert a zárszerkezettel felhúzásával egyszerre történt a tükör alaphelyzetbe történő visszaállítása is.
Ezek a gépek ma is működnek, ha vigyáztak rá, mert csak mechanikai alkatrészekből áll, nincsen benne semmilyen elektronika. Változatlan formában 1960-ig gyártották, amikor már korszerűbb fényképezőgépekkel állt elő a német fotóipar is.
Ihagee Exa
A drezdai Ihagee Kamerawerk (Industrie und Handels-Gesellschaft mbH) egyszerűbb tükörreflexes fényképezőgépe. Az Ihagee gyár csúcsgépe az Exakta Varex volt, amely korát meghaladó újdonságokat vezetett be és számos új fotózási lehetőségeket adott a rengeteg variálható kiegészítővel. A komoly fotósok körében méltán népszerű Exakta Varex mellé a gyár a nagyközönség számára, egy jó minőségű, de egyszerűbb fényképezőgép gyártását is megkezdte 1950-ben. Ez a fényképezőgép az EXA lett. Ezt a fényképezőgépet 1950-től egészen 1992-ig gyártották, némi korszerűsítéssel. Így születtek meg a későbbi Exa Ia, Exa IIa, Exa IIb
Egyszerű zárszerkezetű, cserélhető pentaprizmás és tüköraknás gép volt. A zárszerkezet összesen négy záridőt ismert és B állást.
Az objektíve kezdetben a jénai Zeiss híres Tessar lencséi voltak (2,8/50mm), később a szintén kitűnő lencséket gyártó Meyer-Optik Domiplan objektívét (2,8/50mm Tessar rendszerű objektív) szerelték rá. A gépvázra a csatlakozás a saját rendszerű Exakta bajonettzárral történt, így csak az ehhez a gépvázhoz gyártott objektívekkel használható. A fényképezőgép érdekessége, hogy a gépváz baloldalán van az exponálógomb, ami némi gyakorlatot igényel, legalábbis a jobbkezeseknek.
Az alábbi képeken az első Exa fényképezőgép, majd a későbbi, korszerűsített Exa Ia fényképezőgép látható.
Egyszerű zárszerkezetű, cserélhető pentaprizmás és tüköraknás gép volt. A zárszerkezet összesen négy záridőt ismert és B állást.
Az objektíve kezdetben a jénai Zeiss híres Tessar lencséi voltak (2,8/50mm), később a szintén kitűnő lencséket gyártó Meyer-Optik Domiplan objektívét (2,8/50mm Tessar rendszerű objektív) szerelték rá. A gépvázra a csatlakozás a saját rendszerű Exakta bajonettzárral történt, így csak az ehhez a gépvázhoz gyártott objektívekkel használható. A fényképezőgép érdekessége, hogy a gépváz baloldalán van az exponálógomb, ami némi gyakorlatot igényel, legalábbis a jobbkezeseknek.
Az alábbi képeken az első Exa fényképezőgép, majd a későbbi, korszerűsített Exa Ia fényképezőgép látható.
Praktica FX 3
Szintén Drezdában, de a Kamerawerke (később Pentacon) üzemében gyártották a Praktica FX fényképezőgépeket 1955 és 1959 között. Több változatban készítették, amelyek elsősorban a vaku szinkronizálásának módozataiban, keresőjének mechanikájában és a kereső prizmaüvegének típusában különböznek egymástól. Az elnevezésében szereplő FX rövidítések a vaku szinkronizálásának módozataira utalnak. A kisfilmes fényképezőgép legrövidebb zársebessége 1/500 s. Pentaprizma helyett kinyitható tüköraknás keresője volt, a keresőjében mattüvegre vetített kép látható. Egyes változatait Praktica FX 3 elnevezéssel is gyártották. Ez a gép akkoriban korszerűnek számított és sokféle tartozék is volt hozzá. Az objektívek már M42-es menettel csatlakoztak a gépvázhoz. Ez a csatlakozási szabvány elterjedtté vált a hatvanas és hetvenes években, így rengeteg más gyártmányú objektív is feltekerhető és használható volt a gépvázon. Az eredeti objektíve a standard 2,8/50mm-es Zeiss Tessar objektív volt.